Te édes Várad

Nagyobb mint a falu,
te édes, te Várad.
A mi városunk.
Nagyobb a falunál,
a feltornászott lélek,
és a Pecehíd,
a fél falunál is
nagyobb, a város...

Te édes, te Várad,
a mi városunk!
Elveszett a forgalomban,
a sok jövésmenésben,
és a főutca rámkacsint,
ahol Ady Endre is megfordult,
a mi nagyszerű
fél falunk, amely
elveszett, vagy elvezet
a lótuszerdőig, azaz Felix
fürdőig, a fuldokló
halálkapun túl,
ahol annyi a külföldi,
mint ahány kapuja volt
Váradnak is, az Ima-
ház is elveszett...

Mehetünk imádkozni,
a lótuszudvarra, minden
napra, a nagyra,
a rengetegbe, a földrengetőbe,
a kilengő mágnesbe,
délkeletre, azazhogy
ide hozzánk, délkelet
Váradra, idehaza,
már megint itthon.

Már megint itthon?
A „Holnap” városába,
ringva rángó városunk...
Ahol a nagy színház nyílik,
télen is, vagy kikeletkor,
tavasszal, ahol nincsenek már
ágyúk, sem avramiancuc...
Idehaza vagyunk...elveszett
városunkban. Az avramiancuc
ellenére, a ferdeszeműek
ellenére, a park
jelzésére, és a rend
csodálatára, a csontig hatoló
rendszer ellenére...
2011. máj. 3

(In Memoriam: az elesetteknek) Übü kiràly bilivel a fejèn,

szàzerzer pèldànyban
Èjjelin trónol
nem akar szállni,
repülni, szkizo-


fényén kifelé,
(mintha gépben ülne)
- be sem,


(valami csodaütött lesen)
mint budi-gèp;
fel sem, le sem.







...még rémisztőbb
repülőről a látkép,
nem sikerült,



elmosódott, a felvételre
elsietett kattantása,
szóval sz...ul sikerült.



(Mert csakugyan
ezüstbili: kiskorában
a széjjemen nézegette)...



önmagát,
többre nem tellett tatónak
(recitativo) - látszat.






(S aranyból van,
nem ezüstből.
Az fénylene sötétben is.)




Vagy éjjel-nappal világít...

Posticum, 2010. jún. 1.

ITEM! A Tévhitem
magamra hagyom,
így túlélem magam,
vagy nagyon meghalom...

(költötte Zudor János
Villon nyomán haladva,
a legújabb középkorból...)

Janne d'Ark, vagy Lándzsarázó Vilmos?

De Jan, hol van a zongora?
Rajtafelejtettem a
színházjegyet....


Posticum, 2011. ápr.26.

ÓDA A MILÓI VÉNUSZHOZ

Bár torzó, a legkerekebb hasú
nője a világnak, és micsoda
vénuszdobja van, pompás!
Csodájára jár az egész vi-
lág...be is fejezhetem az iró-
niát, csodálkozzon azért a vi-
lág (az az xxxxx) a világ!
(Meghasadt az agy, szakadt a tudat -)
Ne haragudj. Tündérnő, (csak makogok
neked - ) Te zokogsz? Avagy a sors?
(Én zokogtam, hallod, Tündérnő?)

Összpontosíts a gondolatokra, de
nem annyira hasadozó tudattal...

Posticum, 2011. ápr. 20.

...tartalmaidban ott bolyong
a kegyetlenség és a jóság,
az öntudatlan örökkévalóság...”
(József Attila)

ÉN



Megszámlálták az utcákat és a folyót!
Pontosan kijött...Egy híján...Az a Folyó!
Valakit elkapott a nosztalgia, csak tördeli
a kezeit, és sikong az egy vesszőben én
voltam, de a világ változik. A kérdőjel nem nem én
vagyok! Nagyon változik a világ...a fel-
kiáltójel sem én vagyok, csak a vessző
és a pont. A világ nagyon változik, néha egészen...

MINT „AZ ÖNTUDATLAN ÖRÖKKÉVALÓSÁG” amely nem
változik...de „tartalmaiban ott bolyong”!
A tartalmatlan feszültségben is ott bolyonghat,
ha még zárlatos is, azaz persze, hogy zár-
latos (mint egy zárójel) természetesen ez is
ÉN (csak voltam: oda az ÓDA) most már ÉN...
„Éltem, és ebbe más is belehalt már”
Például a kancsókavirág....
vagy mint a lódarázs
(Ha megtoldom azzal, hogy A VILÁG CSAK ROSSZ VÁLTOZAT!)

Posticum, 2011. ápr. 19

(NAP)KITÖRÉS

ikonikus szöveg


A rablók kitörtek a börtönből -
A Moby Dick letört egy darabot a hajóból -
a Nap kitört a hatodik stációból -
a csillag letört egy darabon, és kacagott -

Májusban kirobban a világbéke -
Áprilisban halotti csend volt -
a nagy kitörés a börtönből elmaradt -
(rosszul szervezték meg) – a bálna úszik -

A napon túl

„Túl, túl,
messze túl,
túl, túl,
messze túl.
Lófej-széles ibolya
virul..” (Veörös Sándor)

Mindig a legközelebbi célt kell elérned,
hogy elérkezzél valahová -. A célirány nem
lényeges, sem a szélirány, „hogyha fúj a szembe-
szél, a száj bezárul, a szem beszél” (Napraforgó Együttes)
(„A célt el nem éred” Madáts I.)

Hozzátehetnénk, hogy amíg élsz! Miután már meghalsz,
azután elérheted. De amíg élsz, soha... Ilyen szomo-
rú az Élet...Ott túl, messze túl, ahol a Lófej-
szélesszéles ibolya virul, a hegyen is túl, a völgyen is
túl, a Lófejszéles ibolyán is túl, a viruláson is túl...”

Posticum, 2011. ápr. 19