DICSŐSÉG ISTENÜNKNEK, NE OLYANOK LEGYÜNK

Mint a rakéták, akik össze-vissza szállnak.
Hogy kresztezzék egymás útját, még ha fegyverrel is-
(mert az ember olyan mohó)- HOHÓ! De ne ilyen rohammal,
amíg még van ég, amely csilloghat is,
„Vjg ditiramusa daktilusok” Áprili Lajos
(Tá ti ti tá ti ti tá tá, tá ti, tá ti? Tá tá tá)


„DEUS EX MAHINA” - ISTENI BEAVATKOZÁS AZ ÓKORI GÖRÖGÜKNÉL:

Tá ti ti, tá ti, tá ti, tá tá tá.....
(Avagy „benemavatkozás a belügyekbe a más országok belügyeibe” - hangoztatta annyiszor Nicolae Ceausescu – ellenben Paunescu Adrian -, a Fáklya Kör elnöke – költő – a Tiszától a Dunáig akart terjeszkedni)

„Cél, a küzdés maga”, Mondottam ember,
küzdj, és bízva bízzál”
„S célt el nem éred soha, Lucifer az Úr hangjához”.
(Madách Imre, Az ember tragédiája”

(Az elmegyógyintézetben játszódott egy tévéjáték Kálbai Ferencel a füszerepben, aki azt mondta, hogy „Kis Magyarország nem ország, Nagy Magyarország, ország”...)

És ha folytatnám, akkor úgy folytatnám, hogy a Várad hét kapujára esküszöm,
mint a vaskapura, a délire, Sárvári Anna járt itt, de csak jelzett, a fogdmegekkel, mire kifogták a lovát a hintóból, mégis csak egy Sárvári, és a színésznő cipőjéből ittak pezsgőt.


2011. máj. 3