2012. április 23., hétfő

HANGYABIZTOS KIBÚVÓ




(Prózavers Szőcs Gézának)

   A lótetemet először megmásszák a hangyák. Már nem csípik,
hiszen nem él, de a Gazda odarohan mégis, és lelocsolja. Okos ló,
úgy helyezkedett el, hogy fel tudja darabolni a Gazda. Én vagyok a ló...
   Gézám, ma, április 11-én írom e sorokat, mint okos lótetem! Nem akarom, hogy megmásszanak a hangyák! (Nem ordítok, csak írom e sorokat.)
   Bírtam a terhet cipelni, és versenylónak álmodtam magam. Míg vén gebe lett belőlem...
Tudom, Gézám, Te követsz engem....Vezess tovább, Te, Gézám, a halálba is!
   Nem akarok mártír lenni, sem hangyabiztos kibúvókat keresni, én csak egy lótetem voltam, Te se keress hangyabiztos kibúvókat, Gézám! Emlékszel, az egyetemen én voltam a Zé, és te voltál a Gé.
   Eljön az idő, amikor Te is megöregszel. Én, a lótetem, és Te a hattyú...(Okos létemre hagytam, hogy csípjenek, és én nem kerestem kibúvókat.)
  Boldog április 11-ét kívánok, Gé, és sok boldogságot a Költészet Napján!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése